Dombóvár és környéke

A 2007-ben végzett régészeti feltárás óta tudjuk azt, hogy vidékünk 25000 éve lakott. A csiszolatlan kőkorszaktól a bronzkorszakon, a keltákon, a rómaiakon, a honfoglalás kori magyarokon, a török uralmon keresztül napjainkig vezet Dombóvár története. A városi rangját 1970-ben elnyerő település a dél-dunántúli régiót alkotó három megye – Somogy, Tolna és Baranya – határán fekszik. A Pécsről és a Budapestről napközben két óránként közlekedő Intercity-vonatokkal gyorsan megközelíthető. A jelenleg közel 20000 lakosú kisváros közúton a 61-es és a 611-es számú utakon érhető el, a Balatontól egy órányi, Budapesttől két órányi autózást, motorozást követően. Aki kelet (Hőgyész) felől érkezik hozzánk, az először városunk büszkeségével, a gunarasfürdői üdülőteleppel találkozik. Aki nyugatról (Kaposvár irányából) jön, az a település modern részével ismerkedhet meg. Aki délről (Pécs felől) közelít, az elé Dombóvár régi része tárul.

A településen számos ásatás alkalmával feltárt gazdag leletanyag megtekinthető a Szabadság utcai Helytörténeti Múzeumban. Annak egyre gazdagodó anyagából sok ismeretet szerezhetünk Dombóvár múltjáról. Ugyanitt különféle témájú időszakos tárlatok is látogathatók. A Helytörténeti Múzeumtól indulva rögtön szembetaláljuk magunkat az 1956-os emlékművel. A szobor Baráz Tamás szobrászművész „A forradalom szele” című alkotása.

A Jókai utcán sétálva Ambrus Sándor szobrászművész Assisi Szent Ferencet ábrázoló alkotását tekinthetjük meg. Az Illyés Gyula Gimnázium bejáratánál mellszobor és az oktatási intézmény épületének falán márványtábla őrzi a névadó író-költő emlékét, aki 1913-ban az akkor induló gimnáziumban kezdte középiskolai tanulmányait. A gimnázium épületében két restaurált secco tekinthető meg. Az iskola falán emléktábla, a Városháza előtt pedig portrészobor emlékezik Kodály Zoltánra, aki a II. világháború után több hétig volt dr. Péczely László gimnáziumi tanár vendége telpülésünkön, felesége dombóvári születésű.

A Helytörténeti Múzeumtól a Szabadság utcán sétálva Varga Gábor helyi keramikusművésznek a tizenhárom aradi vértanút és Batthyány Lajos mártír miniszterelnököt ábrázoló szoborcsoportját láthatjuk, melyet 2006-ban avattak fel.

Továbbhaladva a felújított Arany János téren a késő barokk római katolikus templom előtt találjuk magunkat. Az utca túloldalán a volt zárda, ma az Apáczai Csere János Szakközépiskola épülete áll.

A Dózsa György utcán elindulva és a Katona József utcán továbbgyalogolva eljutunk a város legnagyobb parkjába, a Szigeterdőbe. Ennek központi sétányán Horvay János Kossuth-szoborcsoportját – az első független magyar kormány minisztereinek alakjait – járhatjuk körbe. Az említett szoborcsoport Dombóvárra kerülésének története regényes. A szobrok eredetileg az Országház előtti térre készültek, a Kossuth-téren 1927-ben avatták fel a monumentális alkotást. Később az akkori rendszer politikusai az emlékművet nem találták túl lelkesítőnek, a rendszer szelleméhez illőnek, ezért a kompozíciót 1952-ben feldarabolták és elbontották. Néhány éves hányattatás után került az alkotás Dombóvárra, ahol a Szigeterdőben 1972-ben ismét felállították új elrendezéssel. A miniszterek kettes és hármas csoportokba kerültek, Kossuth Lajos alakja egyedül áll, ugyanúgy mint az 1848/1949-es szabadságharc történetét összefoglaló relief. A szoborcsoport részletes történetét a Szigeterdőben feltárt és helyreállított kora középkori lakótoronyban tekinthetik meg a látogatók.

A Kapos-folyó hídján áthaladva találjuk a ma „Gólyavárként” emlegetett középkori vármaradványt, amely a Dombai (Dombó) család székhelye, majd a törökök 1543. évi hadjáratáig Werbőczi Imre tulajdona volt. Az ő idejében a várban vendégeskedett Tinódi Lantos Sebestyén is. Az emlékére emelt szobrot a város központjában található Művelődési Ház előtt láthatjuk. A várban majd 150 évig török őrség állomásozott, melynek a kiűzése után az építményt felrobbantották és lerombolták.

A vasútállomás épülete előtt áll a magyar gőzmozdony-gyártás talán legismertebb sorozatának – a később európai hírnévre szert tett 424-es gőzmozdonynak – az egyik kiállított példánya, mely 1943-ban készült. Településünk nagymértékű fejlődését elsősorban a vasútnak köszönhette, napjainkban is Dél-Dunántúl legjelentősebb vasúti csomópontjának számít.

A mozdonytól elbúcsúzva egy utcával északabbra találjuk városunk egyetlen összefüggő zöldövezetének – a Konda-patak völgyének – növény- és állatvilágát bemutató kiállítást.

2008 elején alakította ki az önkormányzat az egykori kisvasút nyomvonalán azt az innen induló tanösvényt, ami a botsport (nordic walking) szerelmeseinek kedvelt túraútvonala.

Annak másik végén a Tüskei-tóhoz érkezhetnek meg a gyaloglók. Az állóvíz fő halai a ponty, az amur és a keszeg, de sok horgász a kapitális harcsák miatt keresi fel vizünket. Csónakkölcsönzésre is lehetőség van, így gyönyörködhetünk a vadregényes tájban, melynek jelentős része a partról nem tárul elénk.

A Kertvárosban tekinthetjük meg az egyik leghíresebb magyar írónak – a „Vukkal”, a „Kelével”, a „Bogánccsal”, a „Tüskevárral”, a „Téli berekkel”, a „Ballagó idővel”, illetve számos más állattörténettel és ifjúsági regénnyel méltán népszerűvé vált Fekete Istvánnak – emléket állító magánmúzeumot, melyben a természetszeretetéről híres szerző számos relikviáját mutatja be Bodó Imre tulajdonos. A kertvárosi templom bejáratánál Varga Gábor keramikusművész 2005-ben felavatott „Szent István átadja az intelmeket Szent Imre hercegnek” című alkotását csodálhatjuk meg.

Az újdombóvári városrész Fő utcai védett vadgesztenye fasora májusi virágzásakor gyönyörködtet bennünket. Az említett utca mindkét végéről jól láthatjuk a körfogalom által körülölelt római katolikus templomot. Innen a helyi szólás: „Útban van, mint az újdombóvári templom.” A templommal szembeni parkban Varga Gábor keramikusművész Petőfi Sándor-portréja, a József Attila Általános Iskola udvarán a névadó költő Ambrus Sándor szobrászművész által készített portréja néz ránk.

Aki többször betér hozzánk, az a várost járva évről évre újabb szabadtéri műalkotásokkal találkozhat, felújított és új szökőkutak, játszóterek teszik élhetőbbé és színesebbé a lakókörnyezetet, teremtenek fürdővárosi hangulatot. Külön érdekesség Gunarasfürdőn Ambrus Sándor szobrászművésznek a gúnárt mintázó szökőkút-alkotása.

Igazi különlegesség is található a település centrumában, mégpedig egy világrekordot megörökítő kandeláber. Az albániai Dures mellett Dombóvár a másik olyan város a Földön, melynek közigazgatási határától számított 100 mérföldes távolságon belül hét ország érhető el. A Hunyadi tér északi végén található oszlopon elhelyezett irányjelző táblák mutatják azt, hogy onnan Románia 100, Szlovákia 88,15, Ausztria 84,65, Bosznia-Hercegovina 82,13, Szlovénia 71,54, Szerbia 44,87, Horvátország pedig 37,83 mérföld távolságra található.

A városban tett sétánk végén térjünk be a Dombó Pál utcában található Sarokház Cukrászdába, ahol megkóstolhatjuk a tulajdonos – Gábor Sándor cukrászmester – „Magyar Rapszódia” elnevezésű, számos hazai és külföldi megmérettetésen díjazott, kézműves bon-bonját.